Szalma-brikett

 A földgáz, a szén, a gázolaj és az egyszerű tűzifa helyettesítésére ajánlott környezetbarát energiahordozó, megújuló energiaforrás legfontosabb jellemzői:

• 100% természetes biomassza-alapanyagokból (szárított , alacsony nedvességtartalmú darált aprított szalma, széna) összepréselésével készül, kémiai kötőanyagot (ragasztót) nem tartalmaz, ezért kémiai összetétele a természetes szalmáéval azonos. 
• Nedvességtartalma kicsi, 7-10 % körüli, ezért sokkal könnyebben ég, mint a tűzifa.
• Egyenletes lánggal, 92%-os hatásfokkal szinte tökéletes égést biztosít 
• Fűtőértéke, kb.: 15 MJ/kg, ami magasabb, mint az egyszerű tűzifáé (kb.: 12 MJ/kg) vagy a barnaszéné (kb.: 12-15 MJ/kg) de azoknál tisztább, komfortosabb, kezelhetőbb és az előzőeknél kisebb a helyigénye is. 
• Halmazsűrűség: kb. 1m3 szalma-brikett = kb. 400 kg (4 mázsa) Hamutartalma jelentéktelen (5-7 %), kicsi hamuja környezetbarát, a szénsalakkal szemben természetes növényi tápanyag, ezért szántófölden illetve kiskertekben a műtrágya helyettesítésére kiszórható. Jó ár-érték arány: kb. 2 kg szalma-brikett közel 1 m3 gáz hőenergiáját, állítja elő 
• Felhasználható mindenfajta fa, szén és vegyes tüzelésű kazánban, lakossági cserépkályhában, kandallóban, de szakemberek szerint nem ajánlott kizárólag szalmabrikett tüzelése a cellulóz kibocsátás miatt, keverve vagy felváltva már elfogadott.
•  Megújuló energia a környezet védelmét jelenti. 
• Kimeríthetetlen energiaforrás 

Előnye a gázzal szemben: 

• 2 kg szalma-brikett elégetése, közel 1 m3 földgáz felhasználásának felel meg, tehát ugyanazon hőmérséklet előállítása fele annyiba kerül - ami rendkívül gazdaságos 
• Fogyasztói árát (az alapanyag tekintetében) kizárólag a magyar piaci viszonyok határozzák meg, nincs kitéve a világpiaci árak alakulásának 
• Fosszilis energia lévén, minden évben újratermelődik – "kimeríthetetlen energiaforrás" 
• Fűtőértéke állandó jó minőségű (megfelelő tárolás és felhasználás mellett) 

Előnye a szénnel szemben:

•  Fűtőértéke magasabb, mint a barnaszéné Brikett elégetése esetén nem képződik nagy mennyiségű, semmire sem használható salak az égés után (salakanyaga trágyázásra alkalmas) 
• A brikett begyújtása sokkal egyszerűbb és gyorsabb
•  A brikett mozgatása, szállítása, tárolása könnyebb, tisztább, és gazdaságosabb
•  Fosszilis energia lévén, minden évben újratermelődik – tehát tulajdonképpen "kimeríthetetlen energiaforrás"

 Előnye a tűzifával szemben:

•  Brikett vásárlása esetén kb. feleannyi mennyiség szükséges a tűzifához viszonyítva, 10 mázsa tűzifa helyett ugyanannyi fűtéshez kb. 5 mázsa brikett is elegendő, így a fűtés olcsóbb brikettel, kis helyen tárolható
• . A brikett kalóriatartalma 50 %-kal nagyobb, mint a tűzifáé Brikett vásárlása esetén nem vásárolja meg a vizet is, mint a tűzifánál, amely csak a súlyt, így az árat növeli (brikett esetén konkrétan mérhető a súly, mely már szárított alapanyagból készül), az égés hatékonyságát nem csökkenti vízzel.
•  Vizes tűzifa esetén, az égés során képződött energia jelentős része a víz elpárolgatására fordul, nem pedig a szoba hőmérsékletének növelésére, ezáltal romlik a fűtés hatékonysága. A brikettben azonban nincs víz, így a teljes hőmennyiség a szoba fűtésére fordítható.
•  Nem kell vágni és hasogatni.

 Előnye a szalmabálával szemben:

•  A szalmabála gyorsan ég, kisebb a hőleadása, és sok hamut hagy ugyanakkor nagy helyet is foglal és nem utolsó sorban a gyors égés miatt gyakran kell táplálni a kazánt
•  Szalmabálák esetében az égés első fázisában a viszonylag kisméretű tömörség következtében rendelkezésre álló fajlagos nagy felület hatására az illógázok könnyen felszabadulnak és okozzák a salak olvadását, esetlegesen a hőcserélők csöveinek dugulását, melynek egyértelmű következménye, hogy a felhasználó kazán gyorsabban tönkremegy. 
• Tömörségéből adódóan nedvesség felvevő képessége csak ¼ a szalmabálával szemben, tökéletesebb égést biztosít
•  Erősebben tömörített anyag esetén a reakcióképes felület kisebb, és ennek következtében az anyag meggyulladása lassabb és nehezebben megy végbe, viszont az égés tökéletesebben mehet végbe. A szalma-brikettet a hagyományos cserépkályhában, vegyes tüzelésű kazánban, vagy a kandallóban egyaránt tudjuk hasznosítani. 

Tüzeléstechnikai javaslat

 A szalmabrikett térfogata az égés során 1,5-2-szeresére duzzad, ezért a tűzteret sohasem szabad teljesen megtölteni, csak maximum a feléig A begyújtáshoz éppúgy gyújtós szükséges, mint szén vagy keményfa esetében A fűtés során nagyon fontos a levegő szabályozása: amikor a szalmabrikett felizzott, kevés levegőt igényel a tartós hosszú égéshez, izzáshoz  A szalmabrikett fűtőértéke azonos egyes tűzifa-félékkel, a fűtés során mégis a szénnel történő fűtési módszert célszerű alkalmazni FIGYELEM!   A szalmabrikett égése során a fához képest több hamu marad (kb. 7-8%), amely a szerkezetéből adódóan jó hőtartó képességekkel rendelkezik és égés után kiskeretek trágyázására alkalmas. Javasoljuk, hogy háztartásokban keverve más termékekkel vagy felváltva használják a cellulóz kibocsátás miatt. Kizárólagos használat során nagy mennyiségű cellulóz rakódhat le a kéményben, mely kigyulladhat.